Említettem, hogy többféle módot kerestem a fogyásra, sikertelenül. Mi lehet a baj?

A kérdés azért merült fel, mert egészen 25 éves koromig nem voltam túlsúlyos. Akkoriban viszont elég melóm lett és mivel imádtam enni, így ettem is, főztem is sokat! Három hónap alatt a 72kg-os súlyom 92-re ugrott fel, de volt, amikor 98kg voltam. Habár azóta nem eszem már annyit, mégis maradt a súlyom, és mindenféle diéta ellenére sem sikerült fogynom. 

Sokáig azt mondogatták nekem, hogy nem mozgok eleget, de hát ez annyira nem csoda, hiszen amikor az ember el van hízva, akkor nincs sok kedve mozogni, ha pedig mégis, akkor hamar elfárad, ami gyorsan és rövid úton kedvét szegi. Szóval, itt az ördögi kör. Elhízol, mozognod kellene, hogy fogyj, de nehezedre esik, ezért nem fogysz, amitől fáradt maradsz és marad minden a régiben.

Ezzel pedig jön minden. A magas vérnyomás addig ki sem derül, amíg meg nem méred egyszer. Aztán, ha kiderül, folyton mérni kell, és persze gyógyszeres kezelés lesz belőle. A kezeléshez  be kell állítani a vérnyomásodat, ezért rád akasztanak egy vérnyomásmérőt 24 órára, ami negyedóránként megméri a vérnyomásod. Éjjel is. Tudod mennyit lehet így aludni... Ráadásul, nincsenek tünetek, mert nem fáj, nem érzed magad rosszul, nem káprázik a szemed, nem csöng a füled. Csak magas, és ha az ereid nincsenek jó állapotban, akkor előbb-utóbb szétdurran valahol. 

A következő lépcső, az inzulin rezisztencia. Ilyenkor egész egyszerűen a vércukorszinted nem hajlandó lejjebb menni miután ettél. Rosszul vagy. Felborul a gyomrod. És hasonló kellemetlen tünetek jönnek elő. Ez bizony a cukorbetegség előszobája… És ugye nem is nagyon kell folytatnom hogy mi következik ezután.

És olyan elgondolkoztál azon, hogy ez mekkora üzlet gyógyszeriparnak?  És azon elgondolkoztál-e, hogy vajon miért a tüneteket kezelik nem pedig az igazi okát, a tünetek forrását? Miért van olyan sok elhízott ember? Miért van olyan sok cukorbeteg ember? És egyáltalán miért van olyan sok beteg ember?  Rejtélyes gyulladási gócpontok a szervezetben, ekcéma, allergia, különféle bőrbetegségek, krónikus arcüreggyulladás, félévenként előjövő mindenféle náthás betegségek, emésztési problémák, Irritábilis bél szindróma, krónikus hasmenés, stb. 

Tehát valahogyan meg kell szabadulni a felesleges kilóktól. De túlsúllyal mozogni nem is olyan veszélytelen. Durvább esetben szívroham jöhet, jobb esetben "csak" még magasabb vérnyomás, vagy az izületeid mennek tönkre. Valahogyan meg kellene fordítani ezeket a dolgokat.

Itt jön képbe Gyuri barátom.  Vagyis először le kellene fogyni valahogyan, majd ezután el lehet kezdeni többet mozogni. Már máskor is hallottam azt az elgondolást, hogy a táplálkozás a fogyás egyik legfontosabb része. Egyesek szerint 80%-ban múlik a táplálkozáson és csak 20%-ban a mozgáson. Ez ugye azt jelenti, hogyha az ember megfelelően táplálkozik, akkor is fagyni fog, hogyha nem mozog hozzá. Éppen ezért döntöttem úgy hogy ezt a módszert kipróbálom.

Ezzel a módszerrel ugyanis először táplálkozással emlékeztetjük a szervezetünket arra, milyen is volt mielőtt meghíztunk, majd pedig ha leolvasztottuk a zsír nagy részét, jöhet a mozgás. Gyuri szerint ez azért jó módszer, mert fogyás közben az izmokból nem veszítünk súlyt csak a zsírból.  Az energiát a zsír elégéséből vesszük, éppen ezért úgy fogyunk, hogy közben energikusak leszünk. Ezt az úgynevezett fölösleges energiát felhasználhatjuk sportolásra, ami további fogyáshoz vezet. És megfordítottuk az ördögi kört!